Mit mér az NDVI?
Az NDVI (Normalized Difference Vegetation Index) számítása: (NIR − vörös) / (NIR + vörös). Az egészséges levél elnyeli a vörös fényt a fotoszintézishez, és erősen visszaveri a közeli infravöröset, így a magas NDVI életerős, sűrű növényzetet jelent. Az 1970-es évek műholdas távérzékelése óta ez az alap, és ma is ez a legszélesebb körben ismert index a precíziós gazdálkodásban.
Tipikus értékek: csupasz talaj 0,1–0,2, stresszelt vagy ritka állomány 0,2–0,5, egészséges, életerős kultúra 0,6–0,9. Mivel az NDVI normalizált, a különböző időpontokban készült térképek nagyjából összehasonlíthatók — ezért kiváló korai szemlézésre, kelési hibák felderítésére és kezelési zónák lehatárolására. A további indexekről a vegetációs indexek útmutatónkban olvashatsz.
Mit mér az NDRE?
Az NDRE (Normalized Difference Red Edge) számítása: (NIR − red edge) / (NIR + red edge). A látható vörös sáv helyett a red edge sávot használja — azt a keskeny tartományt a látható vörös és a közeli infravörös között, ahol a visszaverődés meredeken emelkedik. A red edge fény mélyebbre hatol az állományba, és a levelekben lévő klorofilltartalomra érzékeny, nem csak a borítottságra.
Emiatt az NDRE erősebb jelzője a nitrogénellátottságnak és a szezon közepi–végi növényállapotnak. Ahol az NDVI annyit mond, hogy „az állomány sűrű", ott az NDRE azt is megmondja, hogy „a sűrű állományon belül a növények egészségesek — vagy nem". Ehhez red edge sávval rendelkező multispektrális szenzor kell, például a DJI Mavic 3 Multispectral.
A lényegi különbség: a telítődés
Az NDVI-nek egy közismert gyengesége van: telítődik. Amint az állomány záródik — kukorica V8-nál, kalászolás idején a búza, szezon közepén egy egészséges szőlő —, az NDVI ellaposodik a maximuma közelében. Minden sűrű zóna 0,85–0,9 körül olvasható, így a valódi növényegészségi különbségek eltűnnek egy egyenletes sötétzöld foltban. A térkép jól néz ki, és szinte semmit nem mond.
Az NDRE nem telítődik ilyen gyorsan. Mivel a red edge fény az állomány mélyebb rétegeinek klorofilljára reagál, az NDRE még jóval azután is szétválasztja az egészséges és a stresszelt növényeket, hogy az NDVI már kifutott a skálájából. Ez a legfontosabb ok az indexváltásra: fejlett, sűrű állományban az NDVI már nem bont fel különbségeket, az NDRE viszont igen.
NDVI vs NDRE: mikor melyiket
NDVI-t használj a szezon elején — kelés, megeredés, és minden olyan esetben, amikor az állomány nyitott, és látszik a talaj a növények között. Az NDVI kiváló tőszám-értékelésre, újravetési zónák megtalálására és csupasz vagy ritka foltok térképezésére. Akkor is ez a jó választás, ha csak széles körű életerő-áttekintésre van szükséged, vagy korábbi műholdas NDVI-adatokkal akarsz összevetni.
NDRE-t használj állományzáródástól kezdve — a vegetatív szakasz közepétől, nitrogén-fejtrágyázási döntésekhez, és minden sűrű állományban, ahol az NDVI már telítődött. A differenciált nitrogénkijuttatáshoz az NDRE a jobb iránytű, mert azt a klorofillállapotot követi, amelyet a nitrogén ténylegesen befolyásol. Gyakorlati szabály: ha még látszik a talaj, NDVI; ha az állomány záródott, NDRE. Sok agronómus mindkettőt kiszámolja ugyanabból a repülésből, és stádium szerint vált.
Nem kell választanod
Mindkét index ugyanabból a multispektrális repülésből származik — a NIR, a vörös és a red edge sáv egyszerre rögzül, így a két térkép elkészítése nem jelent plusz terepmunkát. A hatékony munkafolyamat az, hogy egymás mellett generálod az NDVI-t és az NDRE-t, majd együtt olvasod őket: az NDVI megmutatja, hol ritka az állomány, az NDRE pedig azt, hol van egészségi különbség ott, ahol sűrű.
A DroneField egyetlen multispektrális felmérésből automatikusan számolja mindkét indexet, és bármelyik közvetlenül táplálhat egy differenciált kijuttatási előírást. A sűrű állományban alacsony NDRE-jű zónákból magasabb nitrogéndózis lesz, az NDVI által jelzett ritka foltokból pedig újravetési vagy szemlézési célpont. A cél nem az, hogy győztest hirdess, hanem hogy mindkét indexet ott használd, ahol a legerősebb.